1918 decemberében a Magyar Népköztársaság a ruszinok által lakott területen létrehozta a Ruszka Krajna autonóm területet, ami 1919. április 29-ig létezett. A Tanácsköztársaság alatt a területet Ruszin Népbiztosság néven igazgatták.

 

A kutatás arra irányul, hogy bemutassa a Tanácsköztársaság eseményeit ezen a területen.

 

Rövid általános áttekintést adok a Ruszka Krajna autonóm terület 1918. december és 1919. március közötti történetéről is, bemutatva azokat a folyamatokat és okokat, amelyek a mindennapok szintjén a nemzetiségek közötti súrlódások fő alakítói voltak.

 

A kommunista politikai hatalom megszervezésén túl bemutatom a végrehajtó hatalom képviselőit (direktóriumok tagok, a végrehajtó és igazgatói biztosok) és kiválasztási folyamatukat. Nagy hangsúlyt fektetek ezen kívül a hatalmat működtető személyek bemutatására, és igyekszem megfejteni ambícióikat és döntéseik lehetséges motivációit.

​

Arra is keresem a választ, hogy a Ruszin Népbiztosság területén működő kommunista közigazgatás hogyan kezelte az első világháború következtében kialakuló szociális problémákat: a közellátás, a közbiztonság hiányát, valamint a földosztás elmaradásának a közhangulatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait és helyi, regionális jellegzetességeit.

​

Vizsgálom továbbá azt is, hogy a politikai elit használta-e, és ha igen, mikor az erőszakot. Volt-e az alkalmazott erőszaknak nemzetiségi éle, illetve irányult-e a kommunista propaganda által ellenségnek bélyegzett nagybirtokosok ellen?  

​

Igyekszem választ találni arra a kérdésre is, hogy megvalósult-e a ruszin önigazgatás ebben az időszakában. Egyáltalán milyen nemzetiségpolitikát alkalmazott a forradalmi kormányzótanács a régióban?  

 

A kutatás külön részét képezi – a szakirodalom által csak említés szintjén tárgyalt – a Munkácson 1919. március 22–24. között lezajlott ellenforradalom alapos bemutatása. Feltárom az ellenforradalomban résztvevő személyek tevékenységét, majd törvényszékek előtti megbüntetését. Bemutatom a régióban az ellenforradalmi megmozdulások elfojtására életbe léptetett intézkedéseket és az erre adott lakossági reakciókat.

 

A projekt a Ruszin Népbiztosság belső válsághelyzeteinek elemzésén túl részletesen foglalkozik az antant (cseh és román) csapatoknak a Tanácsköztársaság felszámolására irányuló katonai műveleteinek a régióra vonatkozó részével a Hadügyi Népbiztosság iratai alapján.