​

 

Az első világháború történetét mostanáig számtalan aspektusból vizsgálták a korszak kutatói, a szaktudományos érdeklődés pedig a centenáriumnak köszönhetően az utóbbi években érezhetően megnőtt. A mára igencsak jelentős had-, gazdaság-, társadalom-, politika-és diplomáciatörténeti eredmények ellenére továbbra is vannak további kutatásokat igénylő, sőt, eddig alig kutatott területek.

​

Amíg az első világháborús kutatásokban a hadifogság kérdése többnyire kiemelten szerepel, addig a korszakkal foglalkozó történészek alig vettek tudomást a Monarchiával szemben álló hadviselő felek Magyarország területén tartózkodó állampolgárainak, vagy éppenséggel magyar állampolgárok internálótáborokba zárásáról, esetenként rendőri felügyelet alá helyezéséről.

 

Becsléseink szerint a háborús években sok ezer külföldi és magyar állampolgárságú civilt zártak a hatóságok zárt táborokba országszerte. A kutatás több fontos kérdésre keresi a választ a magyarországi civil internálótáborok rendszerének feltérképezésétől a fogvatartottak mindennapjainak vizsgálatáig.

​

Az eddig feltárt források lehetővé teszik a háború alatt alkalmazott civil internálási modell sokirányú vizsgálatát, a táborokon belüli és kívüli szociális viszonyok és interakciók vizsgálatát és értelmezését, végül, de nem utolsó sorban annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy volt-e és milyen mértékben játszott szerepet az erőszak a civil internálótáborokban.