Magyarország első világháborús részvétele, és mindaz, amit a hosszan elhúzódó konfliktus a frontokon és a hátországban jelentett a centenáriumnak köszönhetően hatványozottan került a kutatói vizsgálódások fókuszába.

​

A világháborúról szóló első szakmunkák mára klasszikusnak számító had-, diplomácia és politikatörténeti megközelítései helyett kutatócsoportunk döntően Magyarország ezen időszakának társadalomtörténeti aspektusait igyekszik mélységeiben feltárni.

​

Ahhoz hogy erről a négy évről közelítőleg komplex képet kaphassunk elengedhetetlen a piaci viszonyok korlátozásával és a hadsereg igényeinek alárendelt gazdaságpolitikával járó hadigazdaság működési mechanizmusának, az élelmiszerek árváltozásainak (növekvő drágaságnak), a jegyrendszernek és a rekvirálásoknak, az állami szociálpolitikának (rokkantsági ellátás, hadiözvegyek és hadiárvák támogatása, tejellátás, egészségvéfelem, anya- és csecsemőgondozás, lakáskérdés), és a hadikölcsönjegyzések rendszerének a vizsgálata.

Ezeken túl leginkább a hátország mindennapi életében bekövetkező változások vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. Ebben a kutatásban helyet kap az egyes társadalmi osztályok eltérő háborús tapasztalatának, a korszak karitatív és jótékonysági egyesületeinek, a háborús gasztrokultúrának (ezen belül a pótszerekre alapozott háborús szakácskönyvek, főzőtanfolyamok és vegetariánus mozgalmak), a hátország „felkavart” társadalmának (társadalmi konfliktusok, nélkülözés, antiszemitizmus, hadiszállítási botrányok, frusztráltság), a változó társadalmi szerepeknek (női emancipáció, férfiszerepbe kényszerült nők, a hagyományos nagycsalád szerkezetének erodálódása) a zenei életben, a divatban és a szórakozás terén (kávéházak, orfeumok, mozik, színházi élet) jelentkező változások vizsgálata is. Mindezeken túl külön foglalkozunk a háború utolsó évében már jelentkező – és Magyarországon is végigsöprő – spanyolnátha-járvánnyal, amely az első világháborúénál is messze több áldozatot szedett.