Az igazság két oldala – A Kasztner-ügy. Magyar Zsidó Történeti Intézet, pódiumbeszélgetés, május 22.
A Magyar Zsidó Történeti Intézet pódiumbeszélgetésének résztvevői Veszprémy László Bernát, a Magyar Zsidó Történeti Intézet kutatója, Olosz Levente, az Esterházy Károly Egyetem PhD-hallgatója és Gellért Ádám, a Clio Intézet társ-ügyvezetője.
Kasztner Rezső és Komoly Ottó 1944-ben (Yas Vashem fotó archívum, 4613/1058)
Időpont: 2019. május 22. 17:30.
Helyszín: La Vida DUNA Rendezvényház (Budapest, Dunavirág u. 2–6.).
Az esemény fb meghívója itt található.
Veszprémy László Bernát kedvcsinálója a beszélgetés várható irányairól:
Máig borzolja a zsidó és nem-zsidó közélet kedélyeit a Kasztner-ügy. Kasztner Rezső kolozsvári baloldali cionista újságíró és aktivista 1944 nyarán 1684 zsidó megmentésében vett részt egy az SS-el kötött alku keretében, akiket vonattal – fennakadások után – Svájcba menekítettek.
A később Izraelbe vándorló Kasztnert 1955-ben bűnösnek találták a németekkel való kollaboráció és a magyar zsidóság elpusztításához való hozzájárulás vádjában. 1957. március 3-án egy jobboldali aktivista Tel-Avivban lelőtte Kasztnert, az újságíró rövidesen belehalt sérüléseibe. 1958-ban az izraeli legfelsőbb bíróság szinte minden vádban posztumusz felmentette Kasztnert, kivéve egy alól, mely szerint a háború után valóban a holokauszt egyes náci felelősei érdekében vallott Nürnbergben.
Beszélgetésünk témája Kasztner Rezső életútja, embermentése(i), izraeli tárgyalásai és utóélete lesz.
– Milyen benyomások érték Kasztnert kolozsvári évei alatt, és mi késztethette a cionista ügyvédet az antiszemitákkal való együttműködésre?
– Mi alapján választották ki, hogy kiket kell megmenteni, és beszélhetünk-e egyfajta „baloldali cionista önmentésről” a Kasztner-vonat esetében?
– Miért vallott Kasztner egyes náci bűnösök mellett a háború után?
– Milyen politikai szempontok befolyásolhatták Kasztner izraeli felelősségre vonását, és mennyire voltak valósak a vele szemben megfogalmazott vádak?
– Hol tart ma Kasztner megítélése az izraeli közéletben és a nemzetközi szakirodalomban?
