Megjelent a Clio Műhelytanulmányok 2020/2. száma
Bajcsi Ildikó Regionális konfliktusok és elitszerveződés az első bécsi döntést követően Komáromban és a komáromi járásban című tanulmányában az alábbi témákat járja körbe.
"A bécsi döntést követő örömteli napokat a komáromi és a járási lakosság nagy díszünnepségek közepette élte meg. A „visszatérés” csúcspontját Horthy Miklós Duna-hídon való átkelése, komáromi bevonulása jelentette 1938. november 6-án. A néhány önfeledt napot követően azonban mind a városnak, mind a járásnak szembesülnie kellett azokkal a problémákkal, amelyek az államváltozás során rövid időn belül megmutatkoztak. Ezek közé tartoztak a helyi lakosság körében kezdettől fogva megjelenő nyomasztó szociális és gazdasági nehézségek, amelyekre Magyarország nem tudott rövid időn belül megfelelő segítséget nyújtani.
A tanulmány a fent említett problémakör mellett kitér a közigazgatási egyesítéssel és átalakítással együttjáró gondokra. Komárom és környéke esetében ennek különösen nagy volt a jelentősége és visszhangja, hiszen a Duna-menti régió megyéinek közigazgatási átszervezését a város újraegyesítése tovább bonyolította. Központi kérdésként merül fel a korábban csehszlovák állami alkalmazásban állt magyar hivatalnokok kinevezése. A Magyar Királyság ugyanis arra törekedett, hogy csak a nemzetileg és szakmailag egyaránt megbízható személyek maradhassanak meg pozíciójukban, s természetesen ugyanilyen szempontok alapján dőlt el az új hivatalnokok beiktatása is. Arra is kitérünk, hogy a helyi elvárások – amelyek alapján megpróbálták elsődlegesen felvidéki tisztviselőkkel feltölteni a visszatért területek hivatali pozícióit – milyen mértékben érvényesülhettek a pragmatikus szempontok mellett.
Ennek tükrében rámutatunk, hogy a főispánok, főszolgabírók, polgármesterek, jegyzők és egyéb hivatalnokok esetében milyen sokféle szempontrendszernek kellett megfelelni az átalakulás időszakában, amelyen belül központi jelentősége volt a nemzeti becsületesség elvének. A tanulmány a visszacsatolást követő felvidéki társadalmi problémák közt a – közigazgatási átszervezésekkel és a hivatalnoki beiktatásokkal szorosan összefüggő – nemzethűségi elv érvényesítésének módját, jelentőségét külön is megvizsgálja. Konkrét példákon mutatja be, milyen ellentmondásos helyzetek alakultak ki a csehszlovák időkben is alkalmazásban volt hivatalnokok „magyar nemzeti becsületességét” vizsgáló eljárásai során".
