Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szer

Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak neveit, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes 1922-es jelentésében több esetről beszámolt, de munkája politikai okokból félbemaradt és nem jelent meg. Az 1920-as években Fényes László újságíró körülbelül 1000-1500-ra tette a halálos áldozatok számát.

Míg a Horthy-korszakban tagadták a tömeges gyilkosságok tényét, 1945 után az 1919-es baloldali emigráció számadataira építve 4000-5000 főben jelölték meg a fehérterror áldozatainak számát. 1989 után világossá vált, hogy ennél jóval kevesebb emberről beszélhetünk. Ezek a munkák a fehérterror időszakát, a történtek minősítését és az elkövetők kilétét különféle módon jelölték meg és döntően becslések voltak, ezért a szerző nem használja a bizonytalan és változó jelentésű fehérterror kifejezést.

Kóródi Máté, szolnoki történész a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokat a Tanácsköztársaság 1919. augusztus eleji bukásától a Horthy Miklós kormányzó által kiadott, 1921. november 3-i kegyelmi határozatig követi nyomon.

Az összesen 680 áldozat névsorát, meggyilkolásuk részleteit és az elkövetők kilétét több levéltárban folytatott kutatással, a korabeli sajtó, a szakirodalom és a halotti anyakönyvek feldolgozásával állította össze.

Kóródi Máté munkája nem tekinthető véglegesnek, az 1919-1921 között elkövetett atrocitások további alapos kutatást igényelnek.

Az adattár letölthető a Clio Kötetek oldaláról.