Marosvári Attila interjúja kötetéről a Délmagyarországban

"Édesanyám egyszer, amikor a Maros-töltésen sétáltunk, súgva azt mondta, a nagyapámat itt lőtték hátba a románok – mesélte a 70 esztendős, apátfalvi Hentes Béláné. Ezenkívül azonban soha nem mesélt róla, ami persze nem csoda: nem volt szabad – tette hozzá. A nagyapáról, Antal Antalról, aki mészáros volt, így nem is tud sokat, azt sem, miként keveredett bele a lázadásba. Nem is maradt utána semmilyen tárgyi emlék, fotó. A helyi temetőben, a családi sírban van eltemetve. A 87 esztendős Varga Józsefnének meg az apósa árulta el, hogy az ő édesapja a vérengzés áldozata lett. A gyerekeket azokban a zavaros napokban egy tanyára menekítette. Őket akarta meglátogatni egy búzatáblában osonva, lehúzódva, de egy román tiszt lóhátról, távcsővel észrevette egy másik közeli tanyáról. A román egyetlen lövéssel, azonnal főbe lőtte".